Áloműző alváshiány

Ahhoz, hogy kipihenten ébredjünk, a felnőtt szervezetnek 6-8 óra alvásra van szüksége.

A temérdek számú kísérlet és kutatás ellenére, az alvás és az álom jelenségének misztériuma, a szakemberek körében még mindig vita tárgyát képezi. Szerencsére az utóbbi 30 évben e két aspektus illetően számos felfedezés született. Az alábbi sorokban ezekből mindössze néhányra szeretnénk rávilágítani.

A leghosszabb ébrenléti állapotban töltött idő 18 nap, 21 óra és 40 perc, ezzel a teljesítménnyel egy férfi megdöntötte az álmatlansági rekordot. Elmondása szerint ez alatt az idő alatt csökkent a látás élessége, hallucinált, gyengült a koncentráló készsége, összefüggéstelenül beszélt és paranoiás módon kezdett viselkedni. Íme, mi történik az emberi szervezettel abban az esetben, ha megvonják tőle az alvást.

Bizonyos esetekben az is előfordulhat, hogy az emberek nyitott szemmel alszanak és ennek nincsenek is tudatában. Abban az esetben, ha valaki kevesebb, mint 5 perc alatt elalszik lehetséges, hogy krónikus fáradságban szenved. Természetes körülmények között az lenne a normális, ha az ember 10-15 perc között szenderülne álomba, ami azt jelenti, hogy kellőképpen fáradtak vagyunk ahhoz, hogy mélyen aludjunk, de megfelelően kipihentek ahhoz, hogy napközben ne törjön ránk az álmosság.

Eddig azt hittük, hogy az álom csak az alvás REM szakaszában következik be, mára azonban felfedezték, hogy az álomképek az alvás más fázisaiban is jelentkeznek, igaz ezek kevésbé intenzívek. Azt is elképzelhetőnek tartják, hogy álom nélkül nem létezik egyetlen álomszakasz sem.

Bebizonyosodott, hogy a Challenger 1986-os űrkatasztrófája, az Exxon Valdez tankhajó 1989-es zátonyra futása, valamint a csernobili atomkatasztrófa, többek között a kialvatlanság számlájára írható emberi mulasztás következtében történtek meg.

Napjaink szakemberei egyetértenek abban, hogy az alvás mennyiségének csökkenésében és az alvás minőségében megmutatkozó változásokban a hosszan tartó internetezés is közrejátszik. A világháló túlzott használata elrabolja az alvásra szánt pihentető óráinkat, sőt egyre gyakrabban nettfüggőséget is okoz. Ez leginkább tőlünk függ: eldönthetjük, hogy alszunk vagy nettezünk?

A világháló túlzott használata elrabolja az alvásra szánt pihentető óráinkat